Venture Capital kerekasztal

Molnar Andras (Portfolion Zrt)

A kockázati tőke iparág világszerte elsősorban olyan innovatív, nagy növekedési potenciállal bíró iparágakra fókuszál mint az ICT vagy a biotechnológia, de emellett természetesen nem hagy figyelmen kívül más szektorokban működő ígéretesnek tűnő startupokat sem. Egy olyan kisméretű piaccal rendelkező ország esetében, amilyen Magyarország is, specialitásnak mondható, hogy a potenciális befektetések vizsgálatakor különös hangsúlyt kap az üzleti modell letisztultsága és a nemzetközi értékesítési stratégia. Míg például egy amerikai startup számára a belföldi piac elegendő növekedési lehetőséget biztosít a sikerhez, addig egy hazai induló vállalkozás számára kiemelten fontos, hogy nemzetközi növekedésre legyen képes és vonzó befektetési célpontot nyújtson külföldi befektetők számára is. 

Török József 

Magyar viszonylatban a tömeges tőkebefektetésnek nincs hagyománya. Míg a legrégebbi alapkezelők is átlagban 15-20 céget kezelnek egyszerre portfóliójukban, addig a 2011 nyarán indult SZTA ma közel 70 cégben kockázati tőkéstárs, ennek minden előnyével és nehézségével. Úttörő annak felismerésében, hogy nemcsak a start-up cégek és a globális célcsoport lehet jó befektetés, hanem azok a jellemzően családi bázison vagy korábban alkalmazottként dolgozó szakemberek tudásán nyugvó ipari termelő, beszállító és exportképes vállalkozások is, amelyek a fémipartól a technológiafejlesztésen át a gyártás minden szegletében megtalálhatók. A hagyományos iparágak mellett a kreatívipar legnagyobb befektetőjeként olyan területen is megjelent az SZTA, amely korábban a kockázati tőke számára idegen volt. Ez utóbbi véleményünk szerint az egyik leginnovatívabb és a nemzetközi piacon legjobban eladható "magyar termék".

Dr. Várady Zoltán

 A kockázati tőke milyen iparágakat céloz meg? A kockázati tőke egyedi és sajátos újításai. Milyen állami eszközök állnak a rendelkezésre?  

A kockázati tőke döntően azokat az iparágakat célozza meg, amelyek a jövő iparágai. Ugyanakkor még helyesebb úgy fogalmazni, hogy a kockázati tőke elsősorban azokat a vállalkozásokat célozza, amelyek a jövő sikeres termékeit vagy szolgáltatásait állítják elő és értékesítik. Ezek közül is lehetőleg azokat részesítik előnyben, amelyeknél a legnagyobb mértékű növekedés valószínűsíthető a felhasználói szám, árbevétel, illetve nyereségtermelő képesség vonatkozásában.
A kockázati tőke döntéshozói nem a vállalkozások jelenét vagy a múltját, hanem a jövőjét elemzik, értékelik. Ezért – szemben a hagyományos banki finanszírozással – készek teljesen induló vállalkozásokat is finanszírozni és nem kizáró kritérium, ha ezek a vállalkozások nem rendelkeznek két éves lezárt működési időszakkal és ezt tükröző mérleggel.
Úgyszintén sajátosság, hogy a kezdeti piaci/üzleti bizonytalanságok miatt is nehezen előre jelezhető és nehezen kiszámítható működési cash flow-ra tekintettel, nem fix adósságszolgálat teljesítését várják el a vállalkozásoktól, hanem rugalmas, a cég működési cash flow-ját nem terhelő saját tőke ági (equity) finanszírozást biztosítanak. 
Minden gazdaság hosszútávon fenntartható gazdasági növekedésének az alapja az innováció: a termékek és szolgáltatások előállítási és értékesítési módjának folyamatos megújítása. Az újítások idő- és költség igénye nagyfokú bizonyossággal előre nem kiszámítható. Másképpen fogalmazva kockázatos. Ezzel a kockázattal kész szembe nézni és kész vállalni a kockázati tőkés társadalom. Persze nem minden megfontolás nélkül, hanem számos hagyományos és újszerű kockázatkezelési technikát alkalmazva. E módszerek legalapvetőbbike a kockázatok megosztása, a portfolió elv érvényesítése. Ez a megközelítés („üzleti modell”) lehetővé teszi, hogy a magas (átlagosan 40-50 %-os (!)) egyedi befektetési veszteség hányad mellett is a tőkealapok megfelelő megtérülést biztosítanak a befektetőiknek. A magas fokú diverzifikációs szint ugyanakkor nagyobb méretű alapok létrehozását igényli, amely természetszerűleg nagyfokú tőkefelhalmozást tesz szükséges a befektetői oldalon.
Magyarországon ugyanakkor a tőkefelhalmozás mértéke még messze elmarad a fejlett országok szintjéhez képest. Ezért elengedhetetlen az állami (a közösségi) szerepvállalás ezen a területen. A kockázati tőke iparág magyarországi megalapozásában és megerősítésében is úttörő szerepet játszott és játszik az állam:
- több évtizedes múltra tekint vissza a hazai költségvetési forrásokból táplálkozó állami tőkebefektető társaságok tevékenysége, amelyek közül kiemelkedik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerepvállalása;
- mintegy fél évtizeddel ezelőtt elindult az EU forrásokból táplálkozó kockázati tőke program, az ún. Jeremie program. Itt szintén az MFB látja el a forrásközvetítő szerepét, az EU vonatkozó előírásait követve, most már jelentősebb összegű magánforrásokat is mozgósítva (2/3 közösségi, 1/3 magán finanszírozási arány).